A kvarc


A leggyakoribb ásványféle – A kvarc



A kvarc az „Oxidok és hidroxidok” osztályába tartozó ásványfaj. A kvarc tulajdonképpen szilícium-dioxid, képlete SiO2. Vegyi felépítése: szilícium 46,7 %, oxigén 53,3 %.

Az idegen anyagoktól teljesen mentes, tiszta kvarc színtelen, átlátszó ásvány. Idegen anyagoknak rendkívül csekély mennyisége igen változatos színűre festheti. Gyakori idegen szennyezései miatt a kvarc egyike a legszíngazdagabb ásványoknak!

A kvarc a földkéreg egyik legelterjedtebb ásványa. A savanyú magmából keletkezett vulkáni kőzeteknek lényeges alkotórésze. Kvarcszemekből állnak a puszták, sivatagok, folyóvizek, s részben a tengerek homokja, kavicsa és a homokkő. Gazdasági szempontból is jelentős ásvány. A kvarcnak szép színű, könnyen található változatai közül kerültek ki az első drágakövek.

A kvarcváltozatoknak egy része kristályokban fordul elő – ezek a kristályosodott kvarcok, másik részük a vaskos vagy kriptokristályos kvarcok.

A kristályosodott kvarcváltozatok: a hegyikristály (átlátszó, tiszta kvarc), az ametiszt (ibolyaszínű), a füstkvarc (barna átlátszó), a citrin (sárga színű) és a rózsakvarc (rózsaszín).

A zárványos kvarcok az ún. „három szem”: vagyis a macskaszem (vörösesbarna erezett kvarc), sólyomszem (kék erezett kvarc) és a tigrisszem (aranybarna erezett kvarc), továbbá az aranykvarc (aranysárga) és a rutilkvarc (arany tűszálak a kvarcban, „Vénusz hajának” is hívják).

A vaskos kvarcok rostos vagy szemcsés szerkezetűek.
Rostosak a kalcedon (liláskék, halványkék csipkézett mintájú), a karneol (narancssárga), a krizopráz (almazöld színű), az ónix (fekete egyszínű vagy sávozott), a levendulakvarc (lilás rózsaszín), a heliotróp (sötétzöld vörös pettyekkel), a rózsakalcedon (rózsaszín), a szárdónix (többnyire barnás, csíkos, mintás), a Pietersit (tigris- és sólyomszem kalcedonban, hematittal) és az achátok (pl. mohaachát, Botswana achát, csipkeachát, szemachát stb.).
Szemcsések a szarukő és a jáspisok (pl. vörös-, sárga-, tájkép-, breccsa-, óceán-, dalmata-, mookait- és szemjáspis, Picasso-márvány és a tigrisvas). Kvarckőzet az aventurin is, ami fuchsit- (zöld színűvé válik tőle) vagy vastartalmú (barackszínű-aranyszínűvé válik tőle) csillogó kvarc.

A kvarc nem hasad. A kristályosodott kvarcok törése kagylós, a vaskosaké egyenetlen, szálkás. A gyakrabban előforduló ásványok között a kvarc a legkeményebb! Keménysége a Mohs-skálán 7-es: az üveget jól karcolja, acéllal szikrázik. A teljesen tiszta kvarc sűrűsége 2,6-2,7 g/cm3, a gáz-, folyadék- vagy ásványi zárványokkal telt daraboké ettől eltér.

Zárványok a kvarcban nagyon gyakoriak, főleg a kristályosodott változatokban. Előfordulnak folyadék- és szilárd zárványok is. Utóbbiak fontos kvarcváltozatokat hoznak létre.

Hevítve a színes kvarcváltozatok színüket változtatják, részben színüket vesztik. Forrasztócső lángjában a kvarc megolvad.

A kvarckristályok, a csiszolt kvarcok tökéletesen üvegfényűek. Törésfelületükön a kristályosodott kvarcok zsírfényűek, a vaskosak részben szarufényűek. Finomrostos változatai selyemfényűek.

A teljesen színtelen, valamint a szép, telt színű, átlátszó kvarcváltozatokat nemes kvarcoknak hívják: hegyikristály, ametiszt, füstkvarc, citrin és rózsakvarc.

A kvarc fénytörése és kettőstörése nem nagy, színszórása (diszperziója) csekély. Törésmutató Na-fénynél: omega = 1,5444, epszilon = 1,5536.

Különleges tulajdonságai: szerkezetének szimmetriájából adódóan cirkulárpoláros, az UV-fényt átereszti, továbbá piro- és piezoelektromos tulajdonságú. A piezoelektromosság olyan elektromos jelenség, melynek során bizonyos anyagokon (ebben az esetben a kristály) összenyomás hatására elektromos feszültség keletkezik, illetve elektromos feszültség hatására alakváltozás jön létre. Ilyen kristály a kvarc, ami sajátrezgését nagyon pontosan tartja – ez adja a kvarcórák időalapját!

Gyakorlati felhasználása: kvarcüveg előállítás, üveg- és kerámiaipar, csiszolóanyag, ultrahang, rádióadás, órák (kvarcórák), tetszetős változatai szép díszítő- és ékkövek.

A természetes kvarc geódákban a kristályok mérete elsősorban nem az ásvány korától függ, hanem a keletkezéskori kovasavas oldatok mennyiségétől, és a lehűlés gyorsaságától! Vagyis a benne lévő kristályok méretéből még nem következtethetünk az ásvány korára!


Változatai:
A kvarcnak két változata van, az 573 °C hőmérsékleti határ alatt keletkező alfa-kvarc, és az efölött kristályosodó béta-kvarc.

Jól kristályosodott változatai:

- Hegyikristály (tiszta, átlátszó kvarc)
- „Máramarosi gyémánt” (a hegyikristály helyi, dipiramisos kristályformájú változata)
- „Herkimeri gyémánt” (a hegyikristály dipiramisos, izometrikus változata New York-ban)
- Füstkvarc (barna, átlátszó kvarc)
- Morion (sötétbarna-fekete színű füstkvarc)
- Citrin (citromsárga-sárgásbarna színű kvarc)
- Ametiszt (lilás-ibolyaszínű kvarc)
- Chevron-ametiszt, ametiszt kvarc (ibolyaszínű és fehér sávozású kvarc)
- Ametrin (ametiszt és citrin találkozása, ibolyaszínű és sárgás kvarc)
- Rózsakvarc (rózsaszín kvarc)
- Eperkvarc, cseresznyekvarc (sötétebb rózsaszínű, mangán színezte kvarc)
- Tejkvarc, hókvarc (tejfehér, átlátszatlan kvarc)
- Aranykvarc (aranysárga színű kvarc)
- Kékkvarc (kék dumortierit szemcséktől zárványos kvarc)
- Szürke kvarc (szürke színű kvarc)
- Telérkvarc (telérekben, üregkitöltésben található szürkésfehér változat)
- Jogarkvarc (a kvarc különleges, orientált továbbnövekedésű formája)
- Csillagkvarc (sugaras halmazokból álló csoport)
- A „három szem” (macskaszem-jelenséggel): Sólyomszem, tigrisszem és macskaszem
- Rutilkvarc (arany vagy vörös rutilos tűszálak a tiszta kvarcban)
- Girasol kvarc, ködkvarc (halvány rózsaszín, víztől vagy rutiltól zavaros kvarc)
- Prázem, zöld kvarc (aktinolittűktől sötétzöld-hagymazöld színű kvarc)
- Aventurin (csillámzárványos kvarc, zöld vagy barackszínű)
- Vaskvarc (vas-oxid zárványoktól barnára színezett kvarc)
- Kövült fa, fakvarc (kvarcosodott fosszilis fa)


Kriptokristályos (rejtett mikrokristályos) változatai:

1) Kalcedonfélék (tömött, vesés, fürtös, cseppköves változatok):
- Kalcedon, kékcsipke achát (liláskék-halványkék színű csipkésen erezett)
- Karneol (narancssárga színű kalcedon)
- Krizopráz (almazöld színű kalcedon)
- Szárder (barnásvörös színű kalcedon)
- Ónix (fekete egyszínű vagy sávozott kalcedon)
- Szárdónix (szárder, ónix és kalcedon keveréke)
- Levendulakvarc (lilás rózsaszín kalcedon)
- Rózsakalcedon (rózsaszín kalcedon)
- Jáspisok: vörös-, sárga-, tájkép-, breccsa-, óceán-, dalmata-, leopárd-, szemjáspis stb.
- Heliotróp (sötétzöld színű jáspis vörös vas-oxid pöttyökkel)
- Mookait (jáspis-opál keverék)
- Picasso-márvány, Picasso-jáspis
- Tigrisvas (tigrisszemből, hematitból és jáspisból álló breccsa)
- Pietersit (tigrisszem, macskaszem vagy sólyomszem, kalcedon és hematit keverék)
- Szarukő (sárgás-vöröses-barnás-szürke színű kovakőzet)
- Tűzkő, flint (kalcedon-opál keverék)

2) Achátfélék (sávosan színezett kalcedon):
- Mohaachát (kalcedon zöld, mohaszerű dendrites zárványokkal, ez a zárvány a szeladonit)
- Botswana achát (barnás, szürkés sávozott achát)
- Csipkeachát (fehéres-szürkés csipkésen sávozott achát)
- Sok más színű achát (pl. kék, szürkéskék, szürke stb.)
- Szemachát (achát szemre hasonlító rajzolattal)
- Dendrites achát (mangán-oxid anyagból faág-, páfrány- vagy lombozatszerű rajzolatok, lerakódás az achátban)
- Cerachát (viaszszerű, viaszsárga kalcedon)
- Haemachát (vérvörös)
- Plazma (sötétzöld, átlátszatlan jáspis)
- Szárdachát (vöröses)

Írta: Lija'Thie

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése